A tejtermelés fenntarthatósága és a DeLaval szaktanácsadója

A szaktanácsadói szolgáltatások üzleti stratégiánk egyik legfontosabb pillérét képezik és kulcsszerepet játszanak abban, hogy a DeLaval csökkentse a meglévő rendszerek környezeti terhelését.

Amikor William Smits, a DeLaval szaktanácsadója meglátogat egy tejtermelő gazdaságot, két fő cél vezérli: a termelés növelése és az állatjólét javítása. Ez a két törekvés szorosan összefügg egymással.

Minél több tejet termel egy tehén, annál alacsonyabb az egy liter tej előállítására jutó környezeti terhelés, miközben a tejtermelő jövedelmezősége is növekszik. A magas tejhozam eléréséhez azonban elengedhetetlen az állatok jólétének biztosítása.

„A titok a tőgybimbóban rejlik” – mondja William Smits, amikor arról kérdezik, hogyan lehet egy tejtermelő gazdaságot egyszerre jövedelmezően és fenntarthatóan működtetni.

„Ha egy tehenet tökéletesen fejnek, a tőgybimbó hamar bezáródik a fejés után” – mondja. „Ha viszont nem, akkor a tőgybimbó akár nyolc órán keresztül is nyitva maradhat, ami növeli a baktériumok és egyéb kórokozók bejutásának kockázatát. Ez azt jelenti, hogy a tehénnek most a kórokozók elleni védekezésre kell energiát fordítania ahelyett, hogy azt a tejtermelésre használhatná.”

Közel 30 évnyi, a világ különböző pontjain – különösen Ázsiában és a Közel-Keleten – a DeLavalnál szerzett tapasztalatával Smits szinte minden létező tejtermelési modellt megismert. Szaktanácsadói szerepében sok időt tölt azzal, hogy megfigyelései és tanácsai révén segítse a tejtermelőket működésük fejlesztésében.

Emellett nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a partnerek a lehető leghatékonyabban használják a DeLaval berendezéseit. A fejőrobotok például alapértelmezett beállításokkal érkeznek, amelyeket azonban az egyes gazdaságok specifikus igényeihez kell igazítani.

„Minden tejtermelő gazdaságot egyedileg kell vizsgálni, miközben szem előtt kell tartani, hogy az egyes országok tejtermelési kultúrái is eltérőek” – mondja. „Az amerikaiak jellemzően magas vákuumot és gyors fejési technikát alkalmaznak, míg az európaiak lassabb tempóban fejnek, de igyekeznek minden alkalommal maximalizálni a tejhozamot.”

„Vegyük például Kínát” – mondja Smits, aki karrierje jelentős részét ott töltötte. „Sok körforgós fejőház működik ott, és a DeLaval DelPro telepirányítási rendszerünket is használják, így jól látható a jelentős különbség abban, hogy egy-egy telepen mennyi időt vesz igénybe a fejés.
Ez arról szól, hogy megértsük, hogyan lehet a gépeket a leghatékonyabban használni, de ugyanilyen fontos az is, hogy figyelembe vegyük az emberi tényezőt az egyes gazdaságokban. Mennyire gondosan végzik a fejéselőkészítést? Mennyi időt fordítanak a tőgybimbók stimulálására a tejleadás érdekében? Mennyi idő telik el a fejéselőkészítés és a tőgybimbók tisztítása között, és ki milyen feladatot végez ezalatt? Mindezeket az információkat össze kell gyűjteni, mivel ezek alapján jelentős előrelépés érhető el a telep működésében és a tehenek jólétének biztosításában.

„A DelPro segítségével nyomon követhetjük a tejáramlási görbéket, és pontosan láthatjuk, mikor éri el a tehén a csúcsáramlást” – mondja Smits. „Bár időnként továbbra is szükség van egy szakember jelenlétére a telepen, hogy ellenőrizze a tőgybimbók állapotát és felügyelje a folyamatokat, az adatok önmagukban is értékes betekintést nyújtanak.”

Smits arra is felhívja a figyelmet, hogy az általa támogatott tejtermelő telepeken egyértelmű javulások tapasztalhatók – nemcsak a jövedelmezőség és az állatjólét terén, hanem az általa és kollégái által nyújtott szaktanácsadói szolgáltatások révén a gazdaságok üvegházhatású gázkibocsátása is csökken.

„Kínában egyedül mi gyűjtünk ilyen típusú adatokat és elérhetővé is tesszük az eredményeinket” – mondja Smits. „Ezzel egy új mércét állítunk fel és megmutatjuk, hogy még a nagyobb telepeken is elérhető az alacsony tőgygyulladási arány. Az elért eredmények láttán mások is ösztönzést kapnak hasonló megoldások bevezetésére, ami jelentősen felgyorsítja az ismeretek és a bevált gyakorlatok elterjedését.

Smits hisz abban, hogy az ilyen típusú összehasonlítások hozzájárulnak a régióban működő telepek hatékonyságának növeléséhez, ami végső soron fenntarthatóbb működést tesz lehetővé.